Mi lesz Észak-Koreával Kim Dzsongun halála esetén?

2020. május 02. 00:10 - Sajtószoba_

Az idén januárban 36. születésnapját ünneplő Kim Dzson Un, Észak-koreai kommunista diktátor életmódját illetően két végén égette a gyertyát: elhízott, dohányzott, ivott (mértéktelenül evett), egyéb esetleges káros szenvedélyekről nem beszélve. A cukorbetegsége miatt fontos mértékletesség soha nem érdekelte. Aztán egyszer csak eltűnt a sajtó látóköréből, miközben először olyan hírek röppentek fel, hogy a koronavírus elől utazott el ismeretlen helyre, aztán meg, hogy komoly szívműtétnek vetette magát alá. A Korean Times - mely egy-két napja még egy Észak-Koreából elmenekült disszidensre hivatkozva, a diktátor 99%-os valószínűségű haláláról írt - már temette a koreai vezetőt. Közben azonban kiderült: Kim Dzsongun él.

kim_dzsongun.jpg

A diktátor annak a Kim családnak a sarja, mely Észak-Koreát 1945 óta "uralja". (Koreában, miként nálunk is, a családnév szerepel elöl és utána következik a keresztnév.) A jelenlegi vezető nagyapja, Kim Ir Szen a második világháborút követően, szovjet támogatással került a félsziget északi, szovjet csapatok által "felszabadított" részének élére. 1948-ban aztán létrejött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, melynek így első, örökös elnöke lett. Alig két évvel később, 1950 június 25-én Sztálin ösztönzésére adott parancsot hadseregének a félsziget déli, nyugat által támogatott "szabad" részének megtámadására. Ezzel kitört a koreai háború, mely  három éven át tartott (az 1953 július 27 -én aláírt fegyverszüneti egyezményig). A harcokba előbb a déliek oldalán az Egyesült Államok avatkozott be (Douglas MacArthur tábornok vezetésével), majd Kína, az északiakat támogatva. Végül 1953 júniusára a demarkációs vonal visszahelyeződött az eredeti határvonal környékére (majdnem oda, ahonnan 3 évvel korábban a harc kiindult) és azóta is ott húzódik.

Kim Ir Szent aztán 1994-ben (82 évesen) elhunyt, országa vezetését pedig 52 éves fiára hagyta. Kim Dzsongil 17 esztendőn keresztül, egészen 2011 decemberéig irányította a népi Koreát, mégpedig folyamatosan a nagyhatalmak közt egyensúlyozva, Kína állandó támogatásával és az oroszok védelme alatt. Halálakor fia, Kim Dzsongun - aki sorrendben már a harmadik Kim lett Észak-Korea élén - 27 évesen (nem sokkal 28. születésnapja előtt) vette át a teljhatalmat. A ifjú Kim Dzsongun fél évvel hatalomra jutása után nősült meg, majd erőt mutató politikába kezdett és nukleáris programot indított, rakétatesztekkel. Közben viszont Dél-Koreával keresett békés kapcsolatokat.

ket_koreai_elnok.jpg

Történelmi kézfogó (forrás: Tanjug/Korea Summit Press Pool via AP, File)

Ő lett az első északi vezető, aki Dél-Koreába látogatott (2018 áprilisában), az első, aki fogadta déli szomszédjának vezetőjét és az első, aki beleegyezett abba, hogy egy amerikai elnökkel találkozzon (2018 júniusi Trump - Kim találkozó Szingapúrban). Kim Dzsongun hozta tető alá Dél-Koreával a békét (mely az 1950/53 -as háború óta csak fegyverszünetként létezett, nem valódi békeszerződés formájában). Több mint 8 éve tartó elnöksége vegyes megítélésű: egyik részről kőkemény diktátor, őrültségre hajazó tettekkel és a világot fenyegető atomprogrammal, másrészről békére törekvő, tárgyalásokra kész politikus.

Ha Kim Dzsongun valóban meghalna, óriási lenne a tanácstalanság Észak-Korában. Az ország, mely háborúban fogant és amely mindig is a kommunista nagyhatalmak (Kína, Oroszország) köldökzsinórján védelme alatt létezett - miközben egy dinasztia apáról fiúra illetve unokára szálló átörökítéssel uralta - olyan helyzetbe kerülne, melyben még soha nem volt. Megszakadna a diktátori láncolata, mivel a regnáló diktátor kisfia Kim Dzsue csak a hetet töltötte be februárban. Ugyanakkor ott van Kim Dzsongun egyik húga, a 32 éves Kim Jodzsong, aki mindig is nagyon jó kapcsolatokat ápolt a diktátor testvérével és az elmúlt években nagyon komoly beleszólással bírt állami ügyekbe.

kimdzsungun_huga.jpg

Lehetne persze az új elnök a Kim család egy másik tagja is, de előadódhat teljesen új opció is: Érdekes lehetőség például, ha ezúttal nem a Kim család venné kézbe az irányítást Észak-Koreában, hanem a párt egyik erőskezű, befolyásos tagja, aki elnyeri Peking és Moszkva támogatását is. Ebben az esetben nehezen jósolható meg Észak-Korea jövőbeni sorsa. Ha ugyanis egy világgal dacoló, háborút akaró tábornok kezébe vándorol a teljhatalom (akár úgy is, hogy egy átmenetileg hatalomra jutó Kim-testvértől ragadja el), nehéz hónapok vagy akár évek köszönthetnek a térségre (és közvetve a világbiztonságra is). Végül megemlíthető egy pozitív forgatókönyv is, mely szerint olyan ember kerülhet az elnöki székbe, aki békeszeretőként végre a két Korea egyesülésén munkálkodik majd. Erre viszont jelenleg sajnos kevés az esély.

Akárhogyan is lesz, félő - de valószínű is egyben - hogy Észak-Korea sorsát Pekingben és a Kremlben döntik el, ha Kim Dzsongun távozna az élők sorából.

 ***

sajtoszoba4.jpg

Szólj hozzá!

Mit jelent a járvány tetőzése?

2020. április 22. 14:31 - Sajtószoba_

Miniszterelnökünk április 19-én jelentette be - az ajkai kórházban járva, egy lélegeztető-gépekre vonatkozó tájékoztatása kapcsán - hogy az új típusú koronavírus-járvány (mely március 4-én jelent meg hazánkban) május 3-án fog tetőzni (vagy ahogyan ő fogalmazott: csúcsra futni). 

... május 3 -ára, amikorra a szakemberek azt mondták, hogy a csúcs felfut, addigra az ötezres lélegeztetőgép szám meglesz.

A bejelentést az orvos-társadalom (és az értelmiségi szabad gondolkodók népes tábora) némi malíciával és humorral fogadta, mert hiszen egy járvány napra pontos tetőzése (pláne annak ennyire konkrét "megjósolása") nyilvánvaló képtelenség. (Még jó, hogy nem mondták, hogy délután 16 óra 11 perckor fog ez bekövetkezni.) 

Az itt következő grafikonon az elmúlt egy hónap magyarországi fertőzésszámait láthatjuk, a worldometers.info adatai alapján. Jól látszik, hogy az időnkénti visszaesések dacára egy folyamatosan növekedő tendencia érvényesül, mely az utóbbi 12 napban (április 10 óta) öt alkalommal is 100 feletti új fertőzésszámot hozott (egyszer 200 felettit).

jarvany_grafikon_mo.jpg

A grafikon tanulmányozása alapján egyelőre nem nagyon körvonalazódik semmiféle javulás. Ráadásul a kimutatás sajnos nem a reális adatsorokra épül, hiszen a valós fertőzés-számokat nem tudjuk hiszen mindazok, akiken átvonul a fertőzés, de tüneteikkel nem fordulnak orvoshoz - viszont másokat megfertőznek - "láthatatlanok" a hatósági nyilvántartások számára. (Nem beszélve bizonyos kozmetikázásokról, melyekről korábbi posztunkban már írtunk.)

De mit is jelent a "tetőzés", melyről Orbán Viktor és Müller Cecília beszél? A kormányzati kommunikáció szerint azt jelenti, hogy a tetőzés napjától kezdődően már nem növekszik tovább a betegek (fertőzöttek) száma, sőt fokozatos csökkenés jön a későbbiekben. Ugyanakkor a józanabb és szakmaibb megnyilvánulások szerint - sőt Müller Cecília későbbi nyilatkozata alapján - a tetőzést egy stagnálás követi majd (melyet a tisztifőorvos asszony "platóként emleget") .

… a megbetegedéseknek a száma a továbbiakban már nem növekszik, hanem egyfajta plató keletkezik [ … ] de nem tudjuk megmondani, hogy ez a várt plató körülbelül meddig tart …

Valóban fontos kérdés, hogy mennyi ideig tart vajon ez a stagnálás? Ha elhúzódik és mondjuk 100 feletti napi fertőzésszámnál "áll be" (hónapokig tartva), akkor egy kifejezetten vészterhes időszaknak nézünk elébe. Ebben az esetben a miniszterelnök szavaiba beleképzelt optimizmus, mely a közeli tetőzést határozza meg (és a járvány közelgő végét vizionálja) inkább negatív színezetet kap.

A tetőzés kérdéséhez kapcsolódik az érettségik problémája, melyeket épp a tetőzés bejelentett napja után kezdenének meg (május 4-én), mégpedig az ország közel ezer középiskolájában és 120 ezer érintett diákkal illetve tanárral. Átgondolandó lenne más lehetőségeket is megfontolni.

A járvány sajnos csak a vakcinákkal történő tömeges oltások megkezdésével mérséklődhet jelentősen, azonban nagy kérdés, hogy idén sor kerülhet e minderre? 

 ***

sajtoszoba4.jpg

21 komment

Amerika egyre nagyobb bajban van

2020. április 11. 00:50 - Sajtószoba_

newyork.jpg

Napok óta döbbenetes számadatok érkeznek az Egyesült Államokból: április másodika óta 30 ezer felett van a napi koronavírus fertőződések száma. Április 2 óta csak egyetlen alkalommal volt 30 ezer alatt: április 5-én. Az USA területén már majdnem fél millió a fertőzött (április 10-én késő este: 496 556) és majdnem 19 ezer a járványban elhunyt. 

usa_pandemic_2020apr.jpg

A fertőződések területi eloszlása nagyon egyenlőtlen: az össz megbetegedések 34 százaléka egyetlen városra koncentrálódik, ez pedig a 23 millió lakosú (az agglomerációt nem nézve is 8,5 milliós) New York. A szűkebben vett városi területen is 10 431 az egy négyzetkilométerre eső lakosok száma, így jelenleg ez az Egyesült Államok legsűrűbben lakott övezete. Sokáig a világ Olaszországra és Spanyolországra figyelt a járvány gyors terjedése és a rengeteg haláleset miatt, de most pár napja már az USA -ból érkeznek a legrémisztőbb hírek. Míg az egyes Nyugat-, és Dél-európai országokban legfeljebb 600 - 800 a napi haláleset, addig az USA - ban már közel 2 ezren halnak meg naponta (április 10-én 2035 volt az elhunytak száma).

usa_allami_esetek.jpg

Pedig eleinte Donald Trump nem nagyon akarta komolyan venni a vészjelzéseket és még az első néhány száz amerikai megbetegedéskor sem mutatott hajlandóságot - az Európában akkor már ijesztően alakuló járványhelyzet dacára sem - a szükséges vészhelyzeti rendelkezések bevezetésére. Később aztán, mikor az USA élre tört a megfertőződések számában, megkezdődött a kapkodás.

vilag_adatok.jpg

Jelenleg az Egyesült Államok és azon belül is főleg New York óriási bajban van. Hamarosan a Föld összes fertőzéses esetének már közel egyharmada lesz az USA területén (ez most még 29,3%). De önmagában New York így is megelőzi akármelyik európai országot a maga 170 ezres betegszámával.

Láthatóan az amerikaiak alig vannak felkészülve a kritikus helyzetre, sokan ezért nem csak Trump elnököt, hanem a demokrata New York-i főpolgármestert, Bill de Blasio is okolják, aki szerintünk túl későn reagált a katasztrófára. New Yorkban jelenleg napi 700-800 ember halálozik el a koronavírus okozta megbetegedésekben, így ideiglenes hűtőkocsikban kénytelenek tárolni a holttesteket.

jarvany_grafikon_usa.jpg

Nem tudni meddig fajul még a helyzet és mikortól tud úrrá lenni a nehézségeken az Egyesült Államok illetve New York vezetése. Bennünket magyarokat az amerikai helyzeten túl azonban nyilván saját sorsunk érdekel leginkább. Erre vonatkozik kérdésünk is:

A szavazás állása 1586 szavazat után (5843 látogatást követően): 57% szerint (902 voks) 4 hónapon belül véget ér a járvány Magyarországon, 43% szerint pedig tovább fog tartani mint 4 hónap (vagyis tovább tart, mint augusztus). Az elhúzódó járványt gondolókon belül 14% véli úgy, hogy több, mint egy év múlva lesz vége az csak egésznek.

sajtoszoba4.jpg

291 komment

Érdekes megoldást választ a kormány az idei érettségikre

2020. április 10. 13:48 - Sajtószoba_

Várjuk már egy ideje, hogy vajon milyen döntést hoznak majd az idei érettségik lebonyolítása kapcsán Magyarországon és a találgatások közben több variáció is felmerült. Az egyik az volt, hogy elhalasztják az egészet (néhány hónapra, vagy akár egy egész évre, mégpedig összevonva 2021 -re két évfolyam vizsgáztatását); de az is szóba került az egyes internetes fórumokon, hogy esetleg on-line írásbelik lesznek majd. Bár ez még nem hivatalos, most úgy tűnik, hogy végül egy teljesen új verzió fog megvalósulni, mégpedig az, hogy idén CSAK írásbeliket tartanak, szóbeliket pedig nem. [forrás]

erettsegik_2020.jpg

Ez azt jelenti, hogy úgy tűnik mégis csak kiteszik a járványveszélynek azt a cirka 100 ezer magyar fiatalt és több ezer pedagógust, akiknek résztvevőként, vagy szervezőként feladatokat kell majd ellátniuk május első hetében az érettségik kapcsán. Igaz ugyan, hogy a 100 ezres szám valamivel csökkenni fog, mert a továbbtanulást nem választókat és a szintemelésre készülőket kivonják majd, így is 70-75 ezer érettségizővel és több ezer tanárral kell számolni. Ez pedig vagy 80 ezer magyar család veszélyeztetését jelenti, hiszen az vizsgákról hazatérők egyénenként 3-5 családtaggal kerülnek azonnal kapcsolatba. Így akár 400 ezer ember is érintett lehet, ami komoly bővülést jelenthet a járványterjedés szempontjából. (Pedig így is már naponta 200 feletti az új fertőződések száma.)

Az európai országok többségében sajnos valóban probléma, hogy miként kezeljék a 2020-as érettségiket, hiszen a járvány mindenhol nagy ütemben terjed. A legtöbb koronavírus fertőzött jelenleg Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Franciaországban van (ezen államokban együttesen 540 ezren fertőzöttek meg eddig, január 24 óta, amikor a SARS-CoV-2 vírus megjelent kontinensünkön) és naponta mindegyik említett országban 4-6 ezer új fertőzést regisztrálnak.

Magyarország a 30. helyen van Európában a fertőzöttek számát tekintve (50 ország között), 29 európai állam előz meg bennünket. Vagyis a középmezőnybe tartozunk (április 10-én: 1190 betegnél és 77 elhalálozottnál tart a járvány). Viszont a terjedés mértéke most ugrásszerű növekedést mutat, így talán 75-80 ezer ember iskolákba berendelése nem tűnik jó ötletnek (sem átgondolt lépésnek).

A hivatalos kormányzati döntés és kommunikáció előtt remélhetőleg még megfontolják az érettségikre vonatkozó döntést.

 sajtoszoba4.jpg 

Szólj hozzá!
Címkék: érettségik

Az ókort követő megtorpanás az orvostudomány terén

2020. április 09. 20:12 - Sajtószoba_

A koronavírus (SARS-CoV-2) és a COVID-19 európai megjelenése, sőt intenzív terjedése közepette óhatatlanul fókusz kerül az orvostudomány történelmi fejlődésére is. Felmerülhet bennünk a kérdés: mióta tud az emberiség egyáltalán tudatosan szembeszállni a járványokkal? Miért volt annyira védtelen Európa évszázadokkal ezelőtti társadalma a középkori fertőzésekkel és betegségekkel szemben? Miért tekinthető fejlettebbnek a sokkal régebbi ókor orvostudománya a későbbi (és így elvben fejlettebb) középkorinál?

hippokratesz.jpg

Hippokratész

Ha az ókort vizsgáljuk, már a Krisztus előtti III. században találunk írott forrásokat arról, hogy mind Kínában, mind pedig a Hellász vidékein akadtak az emberi testre kíváncsi (annak belsejét is látni akaró) így boncolásokat végző "orvosok". Ilyen volt például a görög Hérophilosz (Kr.e. 335 - Kr.e. 280), aki a feljegyzések szerint Krisztus előtt 300 körül már több boncolást is végzett Alexandriában. Hozzá kötjük az idegek, illetve artériák és vénák első leírásait is. Ami az ókor orvosait illeti, két másik nevet feltétlenül meg kell még említeni, az egyik Hippokratész (Kr.e. 460 - Kr.e 377), a másik Galénosz (Kr.u. 129 - K.u. 216). Hippokratész (akinek esküszövegét ma minden orvosi egyetemről kikerülő hallgatónak meg kell tanulnia) az ókori Hellasz egyik leginkább elismert tudósa és az orvostudomány atyja volt. Galénosz bár a Kis-ázsiai Pergamonban született, ám Rómában lett korának leghíresebb orvosa. Több császár személyes gyógyítója lett és anatómiai munkái, testnedvekkel foglalkozó értekezései égészen a reformáció koráig meghatározóak maradtak.

A Nyugat-Római Birodalom 476 -ban omlott össze és a germán törzsek megjelenésével illetve saját államaik megszületésével (pl. Frank Királyság, Keleti Gót Királyság ... stb) egy új korszak köszöntött a világra: ez lett a középkor. Az új és kereken egy ezredéven át tartó időszak (476 - 1492) legerősebb összetartó erejét és legfőbb jellemzőjét a mindent uraló kereszténység adta. A keresztény egyház évszázadokon keresztül dogmatizálta Európa társadalmát, gátolva a tudományok fejlődését és így az orvostudomány továbblépését is. Így a gyógyítás megrekedt egy bizonyos szinten, még az ókor vívmányai is - Hérophilosz, Hippokratész és Galénosz munkássága is - nagyrészt feledésbe merült. 

boncolas.jpg

Michiel Jansz van Mierevelt festménye egy kora-újkori boncolásról

A középkori keresztény egyház kezdetben tiltotta a boncolásokat, így az orvoslás alapjait jelentő anatómia sem fejlődhetett tovább. A sebeket, háborús sérüléseket a borbélyok kezelték (mert csak nekik voltak éles eszközeik, vékony pengéik, sebollóik ... stb), a többi betegséget füstölőkkel, imákkal és érvágásokkal az ispotályokban "gyógyították" a szerzetesek. (Azt hitték, hogy a betegségeket a vérbe kerülő romlott anyag okozza, amit így le kell "csapolni" a beteg testből) Ilyen körülmények között óriási pusztítást tudott okozni Európában 1346-1353 között a pestis (dögvész, vagy fekete halál), majd 1495-500 közt a nagy Nyugat-európai szifiliszjárvány. (Mindkét megbetegedést baktérium okozza, előbbit a Yersinia pestis, utóbbit pedig a Treponema pallidum.) Közben megjelent a lepra is és a tbc is (szintén még a középkorban). A lepra (mely az ókor óta keserítette meg az életet), az XIV. század első felében százezreket betegített meg és a kontinens több pontján teremtett úgynevezett lepratelepeket.

A középkori orvosláshoz képest fejlődést és változást két nagy szellemi áramlat hozott: a reneszánsz és később a reformáció. A reneszánsz illetve humanizmus életre hívta az első európai egyetemek bővülését, így létrejöttek az első orvosi karok is. Petrarca itáliai munkássága az 1340-es években és az őt követő humanisták a korábbi Isten- és vallásközpontú világnézetet emberközpontú világnézetre cserélték. A megkérdőjelezhetetlenség (dogmatizmus) helyett lassan Európa egyre több pontján megjelent a világias gondolkodás, a kérdések nem kizárólag vallás-alapú magyarázatának igénye. (A párizsi Sorbonne 1257 -ben kezdte meg működését.) A világ kicsit kinyílt és az emberiség újra nyitottá vált az ókori bölcsek tanításaira.

Az új időkkel, a középkor végén egyre több helyen kezdtek megint boncolásokat: például a bolognai Mondino de Luzzi (1270-1326) már 1315-ben engedéllyel végezhetett boncolást, sőt arról tanulmányt is készíthetett. Ez a későbbi évtizedekben széles körben került az egyetemek orvosi karainak tananyagába. A padovai Alessandro Benedetti (1450-1512) anatómiai tantermekben végzett emberi testeken feltárásokat. Leonardo da Vinci (1452–1519) szintén boncolt, de ő elsősorban az emberi test ábrázolása céljából. A németalföldi Andreas Vesalius (1514-1564) már az újkor gyermekeként anatómiai tankönyvet is készített.

Az orvostudomány tehát a középkori keresztény egyház mindenhatóságának gyengülésével kezdett újra fejlődésnek indulni. Bár az egyház még ekkor is indított pereket tudósok ellen - mint Giordano Bruno és Galileo Galiei ellen (előbbit máglyára ítélték 1600-ban, utóbbi elzárásra kényszerítették 1633-ban), azért fokozatosan enyhült az egyház elnyomó szerepe. Innentől jelentek meg sorra az orvostudomány vívmányai, mint a mikroszkóp felfedezése (1590 - Zacharius Janssen), a vérkeringés megismerése (1616 - William Harvey), a baktériumok első leírása (1670 - Anton van Leeuwenhoek), a sztetoszkóp feltalálása (1816 - René Laennec) ... stb. Európa egyetemei a fejlődés kiindulópontjaivá váltak és a járványokkal szembeni harc is új szakaszába lépett: 1796-ban Edward Jenner jóvoltából az első himlőoltások is megvalósulhattak.

Az új korok találmányai dacára a járványok még a XIX. sőt XX. században is gyakran pusztították Európa lakosságát. 1830-ban a kolera söpört végig a kontinensen (az ókor óta sokadszorra), majd jött az első világháború nyomában (1918/19-ben) a spanyolnátha. A legutóbbi évtizedek egyik legveszélyesebb kórokozója az 1976-ban azonosított Ebola vírus lett (az afrikai Kongó Ebola nevű folyójáról elnevezve), 1976 óta sajnos többször fel-fel bukkant Afrikában, legutóbb 2013-2016 közt Nyugat-Afrikában, 11 ezer embert megölve.

A járványok elleni küzdelem tehát egy idős az emberiséggel. A legnagyobb epidémiák a középkorban pusztítottak (tízmilliókkal végezve), ám a középkor vége változást hozott és az egyház uralmát felváltotta a józan ész "uralma". Remélhetőleg ennek idejét éljünk napjainkban is, mely kor pár hónapja új feladvány elé állította a világ orvosait és tudósait, ez pedig a koronavírus lett.

/Ha érdekesnek találtad posztunkat, talán kíváncsi vagy előző írásainkra is: "Mi változik a járvány után" - melyben szavazhatsz is arról, hogy szerinted meddig tart még a járvány, és "Valós számokat látunk e a járvány kapcsán"./

 ***

sajtoszoba4.jpg

46 komment

Mi változik a járvány után?

2020. április 08. 12:51 - Sajtószoba_

Egyszer véget fog érni, vagy a várva várt vakcina kifejlesztése miatt, vagy a sokat emlegetett nyájimmunitás okán, esetleg az orvostudomány nagy felfedezése, a gyógyszer kifejlesztése következtében, de véget ér a koronavírus járvány is (mint minden más eddigi pandémia az emberiség történetében). Nem tudjuk, hogy valósak e a járványterjedéssel kapcsolatos számok - amiről előző posztunkban is írtunk [Valós számokat látunk a járvány kapcsán?] - de ha igen, akkor nem kizárt, hogy Európa egyes területein máris csökkenni kezdett a megbetegedések száma (míg nálunk egyelőre még a bővülés fázisában vagyunk). Viszont kérdés: mi lesz a járvány után, mi változik majd?

budapest.jpg

Gazdasági értelemben újjáépítésnek kell következnie, mert akár 2-3 hónap múlva, akár fél vagy egy év múlva ér is véget a járvány, óriási gazdasági-pénzügyi károkat hagy maga mögött. A fogyasztás drasztikusan visszaesett mindenhol és az emberek gondolkodása is átalakult: a járvány ugyanis megtanított bennünket arra, hogy a legszükségesebb dolgokkal is be lehet érni a teljes élethez, nem feltétlenül kell mindig mindent megvásárolnunk, amire a média sarkall bennünket. Ez a gondolkodásbeli paradigma-váltás pedig a fogyasztói társadalom jelentős átalakulását hozza majd. 

Átértékelődött az otthon  és a családi fészek fogalomköre is: mivel mindenki hosszú időt töltött otthon, a kijárási korlátozások és tilalmak miatt, a többség ráébredt már arra, hogy a kényelmes és valódi pihenést nyújtó lakás vagy ház mennyire fontos életünk teljessé tételében. A tágas, nem csupán a munka utáni alvásra szolgáló, hanem az életnek magának is színteret adó családi fészek igénye hatványozottan merül fel a járvány után az emberek többségében.

Átértékelődnek bizonyos szakmák is, hiszen a járvány miatt most fókusz került olyan területekre, mint az oktatás és egészségügy, pont azon vertikumok, melyeket anyagilag eddig kevéssé becsült meg az állam. A kérdés, hogy milyen sorrendben kell köszönetet mondania az ország vezetésének és nekünk is az egyes hivatások képviselőinek, amiért helyt álltak/helyt állnak a vészhelyzetben, fontos "feladvánnyá" vált és egyúttal meg is mutatta nekünk, hogy hol van behozni valónk. A tanárok, akiknek munkájába most saját gyerekeinkkel foglalkozva (a távoktatás keretében segítve őket) bepillantást nyerhettünk és az ápolók, mentősök, körzeti-, illetve kórházi orvosok, akik saját biztonságuk és életük kockáztatásával dolgoztak/dolgoznak értünk méltatlanul alábecsült helyzetben voltak a járvány előtt, így az újjáépítésnek elsők között ezen kell majd változtatnia.

Átértékelődnek az emberi kapcsolatok is, hiszen részben a hónapokig tartó szoros családi összezártság, részben a párkapcsolatok erősebb egymásra utaltsága, részben pedig a baráti kötelékek átalakulása felszínre hozták a gyenge pontokat. Felszínre kerültek mindazok a problémák, melyek a járvány előtt megszokott rohanásban és a sokkal kevesebb együtt töltött időben egyáltalán nem ütköztek ki.

A higiéniához való viszonyunk is jelentősen megváltozik, mert a járvány mindenkit megtanított arra, hogy mennyire fontos a kézmosás, a tisztaság és a higiéniai előírások betartása, ha nem akarunk megfertőződni. Járványok sajnos ezután is lesznek, de talán innentől picit felkészültebbek leszünk majd és mindennapjainkban is több időt szánunk a higiéniára.

Az idegenekkel való kapcsolatunk is változik majd és az állandó ölelkezések, puszilkodások, simogatások válogatás nélkülisége mérséklődik a későbbiekben. Remélhetőleg nem maradunk emberkerülők, akik egy-egy köhögésre menekülőre fogják és nem szűnik meg a kézfogás ősi üdvözlési formája sem, viszont a túlzott és válogatás nélküli kontaktok gyakoriságának valóban nem árt a visszafogottság.

Végül a korábbi életszínvonalunk visszatérése terén még jelenleg érezhető pesszimizmus és borúlátás remélhetőleg a járvány elmúltával változni fog, bár sajnos valóban nagy utat kell megtennünk a gazdasági gödörből való kilábalás során. Az államnak helyre kell majd állítania az ország működőképességét, szerepet kell vállalnia a fogyasztás újraindulásában, a válság miatt tönkrementek megmentésében és piacgazdaságunk járvány előtti szinte emelésében.  

Friss kérdésünk ezúttal a járvány végére vonatkozik:

sajtoszoba4.jpg

3 komment

Valós számokat látunk a járvány kapcsán?

2020. április 07. 14:20 - Sajtószoba_

A történelem számtalan járvánnyal sújtotta már az emberiséget, ilyen volt az 1347 és 1353 közti nagy európai pestisjárvány, az 1830-as kolerajárvány és az 1918/19-es spanyolnátha járvány. Milliókat érintett mindegyik, akárcsak a jelenlegi koronavírus pandémia, mely már a másfél millió megbetegedésnél jár.

Európában már 76. napja van jelen a COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 azonosítójú, új koronavírus és azóta kontinensünkön (április 8-ig) körülbelül 660 ezer embert betegített meg (kb 55 ezer halálesettel). További 780 ezer ember  fertőződött meg Európán kívül, legnagyobb mértékben az Egyesült államokban (ahol április 8 -ig 400 ezer megbetegedést regisztráltak). Országonként nagy eltérések vannak azonban: ma a legtöbben Spanyolországban, Olaszországban és Németországban fertőződtek meg. Ez a három ország adja az össz európai megbetegedések 60% -át. Nálunk a mai napig 895 a fertőzöttek száma és 50 -en hunytak el a vírus következtében. Sajnos már naponta 70-80, - hamarosan 24 óránként több 100 - fővel gyarapodhat a fertőződések száma.

Legalábbis ezeket a számokat látjuk - halljuk a médiában! DE igazak e vajon?

hamis_jarvanyadatok.jpg

Az adatok mögött sajnos nem tudjuk, hogy mennyi valóságtartalom húzódik. Több probléma is gátolja ugyanis a tisztánlátást: az egyik, hogy a vírussal megfertőzöttek jelentős része nem kerül az egészségügyi nyilvántartási rendszerbe. Vagy otthon marad az illető és nem szól tüneteiről senkinek (majd kiheveri, úgymond "lábon kihordja" a betegséget) vagy terjeszti amerre jár és ugyancsak nem fordul orvoshoz (önmagát kúrálva közben). Egyik esetben sem kerül az állami beteg-nyilvántartás látókörébe.

A második probléma a tesztelések számával van, Európa-szerte. A társadalom egy része próbál ugyan helyesen eljárni (időben megtudni, hogy COVID-19 beteg, majd otthoni önkéntes karanténba vonulni, ha komolyabb a baj, akkor pedig kórházba menni), csakhogy esélye sincs erre, mert eleve nem is derül ki, hogy koronavírus fertőzött. Nem tesztelik erre, mert szinte sehol nincs elég teszt. Ezeknek a betegeknek a többsége nem kerül kórházba (és így a nyilvántartásba sem), hanem egyszerűen átmegy rajta a betegség (amiről ő maga sem tudja, hogy COVID-19), miközben akár 8-10 másik embert is megfertőz.

Végül kiemelendő, hogy az országok egy része kozmetikázza a járvány-adatokat, különböző okokból. Egyik ok lehet, a pánikkeltés megakadályozása, mert a döntéshozók úgy vélik, ha a COVID-19 miatt megbetegedett vagy elhalálozott betegek egy részénél egyszerű influenzát, vagy halál-okként másodlagos betegséget rögzítenek a rendszerben (így javítva a statisztikákat), akkor a tömeges pánik meggátolható. Ugyancsak ok lehet az adatok meghamisítására a kormány védelme, pontosabban felelősségének elkenése, hiszen ha egy adott országban kedvezőbb járvány-helyzetről adnak hírt (mint a szomszédos államokban), akkor ott az a kép alakul(hat) ki, hogy a legfelső vezetés ura a helyzetnek és csakis helyes döntéseket hoz.

jarvany_adatok_ap8.jpg

koronavirus.gov.hu

Magyarország esetében eleve gyanús volt, hogy késett a területi adatok közzététele és sokáig nem is tudhattunk arról, hogy az egyes vidéki nagyvárosokban, településeken és megyékben milyen súlyos járvány-helyzet alakult ki. Aztán az is kiderült, hogy a kormányzati kommunikáció dacára egyáltalán nem kaptak/kapnak maszkokat és járványvédelmi eszközöket a háziorvosok, illetve a lélegeztető gépek száma is sántít, ráadásul azok fele eleve foglalt a járványhelyzet ELŐTT megbetegedettek miatt (akik nem is a koronavírus miatt foglalják ezeket a berendezéseket).

Szintén a tisztánlátást gátolja, hogy Magyarországra is igaz, amiről már szó esett, hogy sajnos itt is alig végeznek koronavírus teszteket, így könnyen lehetséges, hogy legalább tízszer annyi fertőzött van a valóságban, mint amiről a koronavirus.gov.hu kommunikál. (207)

Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is, a következő kérdéssel:

index_sajtoszoba_blog.jpg

8 komment