Bár az orosz-párti, Putyinista Index nem fogja kiengedni ezt a posztot a blogketrecébe, azért az FB csoportokban és egyéb felületeken megosztva reményeink szerint eljut néhány száz (talán ezer) olvasóhoz így is.
Egy új világrend jött létre 2014-ben, amikor a nemzetközi nyomásnak ellenállva Oroszország megszállta a Krím félszigetet és deklarálta szembenállását a legnagyobb világszervezetek (NATO, ENSZ, EU) akaratával, miközben saját hatalmi pólus kiépítésébe kezdett. De mi jellemzi ezt a bizonyos új biztonságpolitikai korszakot?
Az első, hogy mára egyértelműen kialakult két markáns katonai tábor: az egyik oldalon a NATO és támogatói állnak (pl Ausztrália, Japán, Dél-Korea), míg a másikon a Sanghaji együttműködés (SCO, Shanghai Cooperation Organisation) illetve, CSTO és BRICS államok közössége foglal helyet, egyelőre inkább gazdasági mint katonai ellen-pólust alkotva. Az "ellenpólus" legjelentősebb tagjai Oroszország mellett: Kína, India, Irán, Pakisztán és Brazília. Kapcsolatuk ugyan néha viharos (mint a pakisztáni - iráni ellentétek néha), de erős kapocs közöttük a közös Amerika- és nyugat ellenesség, ami idővel egységes katonai táborba sorolja őket (és amely katonai tábor már most is létezik, keretrendszer és katonai együttműködés szinten).
Az Egyesült Államok és Oroszország jelenleg Ukrajnában harcolnak egymással, nem nyílt háborúban, hanem inkább közvetett módon. Hasonló konfliktus lesz idővel a tajvani és a közel-keleti is, nem beszélve a hamarosan kezdődő és nagyon komoly nemzetközi válságot hozó Kelet-európai háborús konfliktusról. Az oroszok ukrajnai győzelme (Ukrajna kapitulációja) 2024 - 2026 között várható (Trump győzelme esetén már 2024 végén, esetleg 2025 elején), amit a Kelet-Európa elleni orosz agresszió követ majd. Putyin nem fog sokáig várni, októberben tölti be a 72. életévét. A NATO pedig nem fog kockáztatni egy atomháborút a Kelet-európai országokért. Ezek közül az elsők a baltikumi országok lesznek (Észtország, Lettország, Litvánia), melyeket az orosz hadsereg birtokba vesz majd.
Az új biztonságpolitikai korszak egy fokozatosan egyre több háborút hozó periódus lesz, melynek egyelőre a kezdetén vagyunk még (és a végét nem látjuk). A két katonai tömb egyre több területen és egyre több országban kerül konfliktusba egymással, erőviszonyaik pedig évről évre kiegyenlítettebbek. Az SCO országok területén él a Föld népességének 40%-a és az ide sorolódó országok által előállított GDP meghaladja a 30 milliárd dollárt.
Az új korszakra a legtöbb fejlett ipari ország katonai fejlesztésekkel készül és katonai kiadásaik évről évre történő emelésével. Minden jel arra utal, hogy komolyan kell venni az új korszak veszélyes irányba fordulását. Legfőképp itt, Kelet-Közép Európában.
***
